Gabonák terítéken: Köles, zab, rozs, rizs, durumbúza

KÖLES
A köles eredete

A köles az egyik legősibb termesztett gabonaféle, amely Kína területéről terjedt el a világban.

Latin neve: Panicum miliaceum L. Az ó- és középkori Magyarországon a legelterjedtebb gabona volt, de a kenyérgabonák térhódításával fogyasztása egyre inkább háttérbe szorult. Mezopotámiában már 6000 évvel ezelőtt is termesztették. A XVIII-XIX. századtól fogyasztása szinte teljesen megszűnt (egész Európa szerte), de Afrikában, Indiában és Ázsiában ma is termesztik és a világ népessége 1/3-ának ma is mindennapi eledele.
Az előítéletekkel szemben a kölesnek van egy sor fontos, az egészségre jótékony hatása és ezért különb helyet érdemel mai konyhánkban. Sok értékes fehérjét tartalmaz, gazdag aminosavakban is.

Miért fogyasszunk kölest?

Régóta ismert gyomorbarát gabona.
Tisztító, salaktalanító hatású, emésztése igen könnyű, ezáltal nagyobb adag elfogyasztása is kellemes jóllakottság érzést okoz, telítettség érzés és gázképződés nélkül.
Ismert prebiotikus aktivitása, mely hozzájárul a jó baktériumok mennyiségének növeléséhez – ezek kulcsszerepet játszanak az emésztés elősegítésében.
Ellentétben a finomított gabonákkal, a köles gátolja a rossz baktériumok elszaporodását. Ide tartozik a leginkább ismert tulajdonsága, ugyanis a köles lúgosító hatása miatt képes visszaállítani a sav-bázis egyensúlyt, mely magas húsfogyasztás miatt, egészségtelen szokások (pl.:alkohol), de akár sztressz hatására is felbomolhat.

A kölest egyedül pajzsmirigybetegségben szenvedőknek kell óvatosan kezelniük, mert az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy alacsony mennyiségben goitrogén anyagok számukra károsak lehetnek. Teljes lemondás így sem indokolt, de túlfogyasztása esetén ronthatja tüneteiket.

A köles legfontosabb jótékony hatásai

A köles előnyei nemcsak tápanyagtartalmában mutatkoznak meg. Egyike azon kevés teljes gabonáknak, melyek gluténmentesek és lúgosítanak.
Ha csak egy-két egészségügyi előnyét említjük a kölesnek, messze járunk az igazságtól.
A köles előnyei nem állnak meg annál a ténynél, hogy lúgos és gluténmentes, tápanyagban gazdag gabona.
Sajnos, nem kap akkora figyelmet, amekkorát érdemelne.

Lúgosító gabona
Az optimális egészséghez gyakran javasolják az orvosok a lúgos diétát. Tény: az egészséges táplálkozás 60 százaléka lúgos ételekből áll. A köles is lúgosító élelmiszer – így segít fenntartani testünkben az egészséges pH-egyensúlyt, és ez elengedhetetlen a betegségek megelőzésében.

Gluténmentes
Tápláló gluténmentes élelmiszert keresünk? Megtaláltuk. Mi lehet jobb a kölesnél? Remek tápanyagforrás amellett, hogy gluténmentes. Lisztérzékenységgel küzdők számára is ideális, hiszen ők a gluténtartalmú termékekre nagyon érzékenyek.

Fontos magnézium-forrás
A köles magnéziumban gazdag. Olyan ásványi anyag ez, mely számos testi funkciónkban kulcsszerepet játszik. Bizonyítottan csökkenti a migrénes rohamok számát és kordában tartja az asztmát.
Az alacsony magnéziumszint növeli a magas vérnyomás-, a beszűkülő artériák-, a plakkformálódás esélyét, melyek mind szívproblémák kialakulásához vezetnek. Ezeknek kockázatát minimálisra csökkenthetjük, ha magnéziumban gazdag ételeket eszünk, így például kölest. A köles előnye továbbá, hogy a magnézium mellett mangánt, foszfort és vasat is tartalmaz.

B-vitaminban gazdag
A köles nagy mennyiségű B-vitaminnal látja el szervezetünket.
A niacin, folacin, riboflavin, tiamin csak néhány azon fontos B-vitaminok között, melyeket a köles tartalmaz és testünk energiaszintézisében szerepet játszanak. Ha tehát energiát szeretnénk és fáradtnak érezzük magunkat, egy tálka köles mindig jól jöhet, megfelelő mennyiségű energiával tölt fel bennünket.

Kiváló antioxidáns
Védjük magunkat a szabad gyökök károsító hatásaival szemben kölessel, mivel ennek az élelmiszernek erős antioxidáns hatása van. Tartalmaz egy érdekes anyagot, a kovasavat, ami a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat és a körmöket erőssé teszi.

Egészséges koleszterinszintet biztosít
Ez a kellemes ízű gabona a fitokemikáliák kiváló forrása, mely tanulmányok szerintcsökkenti a„rossz” koleszterin szintjét, ám emeli a jó koleszterinét. Vagyis feltétlenül iktassuk be étrendünkbe, ha fontos a szívünk egészsége!

Prebiotikumként működik
Szervezetünknek jó baktériumokra is szüksége van. A kölesnek ismert prebiotikus aktivitása, mely hozzájárul a jó baktériumok mennyiségének növeléséhez– ezek kulcsszerepet játszanak az emésztés elősegítésében.
Plusz, ellentétben a finomított gabonákkal, a köles nem teszi lehetővé a rossz baktériumok elszaporodását.

Csökkenti a triglicerid-szintet
A triglicerid egyfajta zsír, mely a vérben kering. Az abnormális trigliceridszint növeli a szívproblémák kialakulásának kockázatát. Kölesben gazdag étrenddel megelőzhetjük ezt a gondot, mert segít fenntartani a megfelelő trigliceridszintet, egészséges szív- és érrendszert eredményezve.

Javítja a hangulatot
A köles triptofánt tartalmaz, azt az esszenciális aminosavat, mely segíti a szerotonin termelődését. A szerotonin jelentős hatással van hangulatunk, alvásunk és étvágyunk alakulására, az alacsony szerotonin-szint depresszióval és alvászavarral járhat. Tehát, ha rossz a hangulatunk, jó tanács egy tál köles főzése és elfogyasztása!

Jó minőségű fehérje-forrás
Számos jó fehérje-forrás létezik, többségük azonban erősen savas és felboríthatja szervezetünk pH-egyensúlyát.
A köles előnyei közé tartozik az is, hogy nemcsak lúgosít, de csupán 50 gramm belőle fedezi a napi javasolt fehérjebevitel 12 százalékát. A vegetáriánus étrendet követők számára fokozottan ajánlott kölest fogyasztani, hogy megfelelő mennyiségű fehérjét juttassanak szervezetükbe.

Webáruházunkban a köles termékek ide kattintva érhetők el: KÖLES

ZAB
A zab eredete

A zab (Avena) a perjefélék (Poaceae) közé tartozó perjeformák (Pooideae) egyik nemzetsége mintegy ötven fajjal.

A zab bár nagyon ősi kultúra a kalászos növények között viszonylag későn került termesztésre. Kezdetben, mint gyomnövény volt ismert, termesztése valószínűleg Németország területén a Római Birodalom fennhatósága alatt kezdődött. Vad változatával már nem találkozhatunk. Ma a legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik.

A zab (Avena) a perjefélék közé tartozó perjeformák egyik nemzetsége. Mintegy ötven faj tartozik hozzá, amelyek közül Magyarországon másfél tucatnyi honos. Holarktikus, mérsékelt égövi növény. A zabfajok többsége Ázsiában, kisebb hányada Európában (is) él; legtöbbjük a különféle gyepek növénytársulásaiban. Termesztése alaposan megváltoztatta elterjedési területét; a közönséges abrakzab eredeti élőhelye ismeretlen. Az ókori civilizációkban nem termesztették (a latin avena szó nem zabot, hanem nádat jelentett); de a kelta és germán sírokban gyakran találtak zabot. Valószínűsítik, hogy egyes fajait a népvándorláskor Ázsiából jövő, lótenyésztő népek (avarok, magyarok stb.) hozhatták magukkal. Füzérvirágzata egy- vagy többvirágú.

Miért olyan egészséges a zab?

A zab egyik legfontosabb jellemzője, hogy tápanyag-összetétele meglepően kiegyensúlyozott. Igencsak dús szénhidrátokban és rostokban (itt elsősorban a béta-glükán nevű poliszacharoidot érdemes megemlítenünk), más gabonákhoz képest pedig jóval több növényi zsiradékot és fehérjét tartalmaz. Emellett fontos forrása az olyan ásványi anyagoknak, mint a mangán, a foszfor, a magnézium, a réz, a cink, a vas és a folsav, illetve többek közt B1- és B5-vitaminban is gazdag. Egy féltálnyi (78 gramm) szárított zab 51 gramm szénhidrátot, 13 gramm fehérjét, 5 gramm zsiradékot, 8 gramm rostot és mindössze 303 kalóriát tartalmaz.

A zabban található rostok közül érdemes kiemelni a béta-glükánt, mely vízben oldódik, illetve vastag, zselészerű védőanyagot képez a gyomor nyálkahártyáján. A béta-glükán többek közt csökkenti a vér LDL- és teljes koleszterinszintjét. A magas LDL-koleszterinszint az érelmeszesedés egyik legfőbb jele, és jócskán növeli az annak következtében kialakuló betegségek (szívroham, stroke) kockázatát. A béta-glükán a C-vitaminnal közösen gátolja az LDL-koleszterin oxidációját, ezzel visszaszorítja az abból eredő káros következményeket.

A zab mostanában ismét hatalmas népszerűségnek örvend: az egészségesen táplálkozók, diétázók konyhájában biztosan ott van egy jó adag zabpehely vagy zabliszt. A zabpelyhet gondosan válogatott, egész szemű, kiváló minőségű gabonából, malomüzemi tisztítás és előkészítés után, gőzöléssel, majd hengerek közti lapítással állítják elő. A zabpehely tartalmazza a zabszemekben táplálkozás-élettani szempontból fontos valamennyi alkotóelemet. Mivel rendkívül gazdag élelmi rostokban, kitűnően tisztítja a beleket és jótékony hatást gyakorol az emésztőrendszerre. Az oldható rosttartalomnak köszönhetően, lassítja az emésztési folyamatokat, ami a vércukorszint fokozatos emelkedéséhez vezet. Béta-glükán tartalma révén, csökkenti az LDL (rossz) koleszterin szintjét, javítja a szív egészségét. Segít megőrizni az artériák rugalmasságát. Az epesav ellen is bevethetjük, sőt erősen lúgosító hatású is.

Az érelmeszesedés folyamatát is képes lelassítani. Az epesav ellen is bevethetjük, sőt erősen lúgosító hatású is. A túlsúlyos emberek esetében a zab hozzájárul a fogyáshoz, valamint rendezi a koleszterinszintet, ezáltal jelentősen mérsékli a koszorúér betegség kockázatát. A zabpehely igazi balzsam a száraz bőrre. Segít az ekcémás bőr, a pikkelysömör kezelésében. Rántáshoz, leveshez, sűrítéshez is használhatjuk. Ha enyhén megpirítjuk, a diót is helyettesíthetjük vele. Egyszerre ne vásároljunk belőle sokat, a hosszú raktározás ugyanis megárthat neki! Kutatások szerint, aki legalább heti három alkalommal fogyasztott rendszeresen zabpelyhet, zabkását, annak bizony észrevehetően csökkent a vérnyomása és koleszterin szintje. A daganatos betegeknek, vagy a szív- és érrendszeri problémákkal küszködőknek is javasolják a rendszeres fogyasztását. Sőt, a szakértők szerint érdemes lecserélni a finomított, fehér lisztet inkább erre. Ebből is készíthető ugyanúgy mindenféle tészta, sütemény, csak jóval egészségesebb.


Diétás szuperélelem

A zab speciális tápanyag összetételével képes fokozni a sportolók koordinációképességét, gyorsaságát, kitartását, s jó hatással van a szellemi teljesítőképességre is!
Fogyasztása minden korosztály számára ajánlott! Fontos, hogy a kereskedelemben kapható müzli-keverékek az egészséges alkotóelemek mellett sajnos nagyon sok cukrot és zsírt is tartalmaznak, ezért ilyen ételfélét inkább otthon készítsük el magunknak! A zabliszt és zabpehely is fantasztikus hatással van a testre.

Idegi problémák, bőrbetegségek, a méhmegbetegedései és bélpanaszok esetén is alkalmazhatjuk ezt a természetes szert. A zabpehely diéta azonban nem ajánlott mindenkinek, néhány egészségügyi probléma, megbetegedés esetén nem alkalmazható. A köszvényben szenvedőknek például ellenjavallott. Joghurtba, turmixokba is belekeverhetjük, de akár sütemények készítéséhez is felhasználhatjuk. A zabliszttel kiválthatjuk az egyéb gabonaféléket. A zab termékek minél feldolgozatlanabbak, annál egészségesebb. Két hét rendszeres zabfogyasztás után már érezhetővé válnak a csodás hatásai.

A zabpehely – ha csak nem valamilyen ízesített változatot választunk – garantáltan 100 százalékig természetes étel lesz, nincs benne tartósítószer, sem egyetlen E-betűs összetevő. A zabliszt kiválóan helyettesíti a búzalisztet, a zabpehely pedig a reggeli zabkása mellett számos süteménybe, fogyókúrás édességbe használható.

Webáruházunkban a zab termékek ide kattintva érhetők el: ZAB

ROZS
A rozs eredete

"A fiatal gabona"

Története ugyan meglehetősen nagy múltra tekint vissza, mégis viszonylag fiatalnak számít a gabonák sorában, nem beszélve a búza és a rozs keresztezéséből kifejlesztett tritikáléról, ami kenyérgabonaként és takarmánynövényként is mind jelentősebb szerepet tölt be.

A rozs eleinte vadon termő fűféle volt, és állítólag már kőkorszaki régészeti leletekben is a nyomára bukkantak a mai Szíria északi részén. Arról azonban nem kerültek elő meggyőző bizonyítékok, hogy azóta folyamatosan hasznosították volna.

Nagyon valószínű, hogy valamikor a Kr. e. 3. évezred folyamán kezdték el nemesíteni a mai Kis-Ázsia területének hegyvidéki területein, de hitelt érdemlő európai adatok csak későbbről, nagyjából Kr. e. 1500-1800 közötti időszakból maradtak fenn. A Rajna és a Duna északi részéről, valamint a mai Nagy-Britannia területéről egyaránt előkerültek korabeli leletek, vagyis ekkoriban már ismerték az öreg kontinens északi területeinek lakói.

A rozs nagy területeken történő termesztése nagyjából a 19. századra datálható, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy jótékony hatásait elég régtől ismerték, ami abban is megmutatkozik, hogy különféle hiedelmek, népi gyógyászati bölcsességek is tartoztak hozzá. A rozs (Secale cereale) egyértelműen az erő és a mai szóhasználat szerint a fittség szimbólumának számított. Ez valószínűleg karcsú szárának is köszönhető. Az izomerő szimbólumát is látták benne – gyakran ma is úgy emlegetik, mint az izomerőt fokozó gabona.

A 20. század folyamán nagyot változott a világszemlélet, amikor bizonyítást nyert, hogy az egykor alacsonyan értékelt rozs, mennyi fontos és hasznos tulajdonsággal is rendelkezik az emberi szervezet számára.

Az egészséges gabona

Alacsony sikértartalma a felelős azért, hogy nem lehet belőle olyan laza, ropogós héjú kenyeret sütni, mint búzából, tehát a belőle készült pékáru tömörebb szerkezetű, törékenyebb – ezért is keverik búzaliszttel különböző arányban. Az sem véletlen, hogy az északi, főként skandináv országokban népszerű, hosszan eltartható ropogós, lapos kenyerek fő alapanyaga rozsliszt vagy épp a durvább szemcséjű rozsdara.

A rozsban gazdag kenyérfélék jobban telítenek, viszonylag magas élelmirost-tartalmuknak köszönhetően pedig jótékonyan elősegítik az emésztést. A rozsliszt felhasználásával készült termékek fogyasztásával megelőzhető a székrekedés, enyhítik az aranyares panaszokat. A rozs köztudottan koleszterinszint-csökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, már ezért is érdemes rozskenyeret, rozslisztet tartalmazó lepényeket, péksüteményeket fogyasztani. A rozsban számos ásványi anyag megtalálható, többek között kálium, kalcium, foszfor, vas, cink, magnézium, szelén, sőt valamennyi réz is. Tartalmaz fehérjét (valamivel kevesebbet, mint a búza), továbbá lassan felszívódó cukrokat, szerves sót. Vitaminok közül elsősorban B1 és B3 vitamin található benne számottevő mennyiségben. A korszerű vagy épp diétás táplálkozásban megkerülhetetlen szerepet játszik a rozs.

A rozs beltartalma: B1-vitamin, kalcium, niacin, fehérje, keményítő, növényi rost, szerves só, szaharin, nitrogén, kazein és foszfát.

B1-vitamin: a szívizom és az idegsejtek megfelelő működéséhez, valamint a szénhidrátok, zsír és az alkohol lebontásáért felelős vitamin.
Kalcium: az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fém a szervezetünkben. A kalcium a csontok és fogak építőeleme, előfordul azonban az izomban és a vérben is. Elősegíti a vas felszívódását és a véralvadást.
Rost: az ideális testsúly eléréséhez, a jó emésztéshez, és a vérzsír-szint optimalizálásához, valamint egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentéséhez rost-dús táplálkozásra van szükségünk. A rostban gazdag táplálék fogyasztása teltségérzetet okoz, így kevesebb energiaforrást fogyasztunk.
Aminosavak: a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavak közül a metionin és a lizin magasabb értékekkel van jelen a rozskenyérben mint a búzában.

Webáruházunkban a rozs termékek ide kattintva érhetők el: ROZS

RIZS
A rizs eredete

A rizs (Oryza sativa) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozik.

A rizs valószínűleg Indiából vagy délkelet-Ázsiából származik, ahol számos vad faja található meg, melyek valószínűleg egy ma már nem létező őstől származnak. Egy másik, Nyugat- és Közép-Afrikában termesztettek rizs faj (O. glaberrima) a vad O. breviligulata leszármazottjaként ott alakulhatott ki. Az ún. észak-amerikai vad rizs, a Ziziana aquatica (vagy Ziziana palustris) csak némileg emlékeztet a termesztett rizsre; a Zizanieae nemzetségbe tartozik. A rizst i.e. 3000-re Kínában és i.e. 700-ra nyugat felé Európában már valószínűleg termesztették.

Miért jó a rizs?

A rizs 76 százaléka keményítő - amilóz és amilopektin - formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8 százalék fehérjét és 1,3 százalék zsírt tartalmaz, továbbá 0,6 százaléka ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. Főként foszfort, vasat, magnéziumot tartalmaz. Kevés benne a nátrium, kalcium és kálium. Csekély nátrium-tartalmánál fogva magas vérnyomás, túlsúly, szívelégtelenség, ödémás láb, vizenyőképződés esetén különösen hasznos fogyasztása.

Növényi rostjai serkentik a bélműködést. Mivel gluténmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják, akárcsak a belőle készült rizsliszttel készült ételeket. Kifejezetten sok a bőr karbantartásához szükséges vitamin található benne. Különösen a barnarizs korpája gazdag B1- és B2-vitaminban. A B1-vitamin hiányában fellépő beri beri nevű avitaminózis felfedezése a rizshez kötődik. Teljesen hiányzik viszont belőle az A-, B12-, C- és D-vitamin.

Webáruházunkban a rizs termékek ide kattintva érhetők el: RIZS

DURUMBÚZA
A durumbúza eredete

A durumbúza, más néven kemény(szemű) búza (Triticum durum) ma már széles körben termesztett nemesített búzafaj. Ez egy mesterségesen, háziasításokkal és szelekciókkal kifejlesztett faj melynek ősét a Közel-Keleten és Közép-Európában termesztették i. e. 7000 körül. Kalásza olyan mint a tönkebúzáé (Triticum dicoccum).

Miért jelent egészségesebb alternatívát a durumbúza a kenyérbúza helyett?

A durumbúza több értékes tápanyagot tartalmaz, több A, B és E-vitamint, és rostokban is gazdagabb, mint a kenyérbúza. A rostdús táplálkozás növeli a teltségérzetet, így megkönnyíti a fogyókúrát, csökkenti a zsírok felszívódását, a koleszterinszintet, ezáltal az érelmeszesedés, és a szívbetegség rizikóját is. A rostfogyasztás a bélrendszerre is jótékonyan hat, kellő rost és folyadékbevitel mellett nem lesz többé gondod a székrekedéssel, és még a bélrendszeri daganatok kockázatát is csökkentheted.

Az egyik legpozitívabb tulajdonsága a durumbúzából készült tésztának a kenyérbúzából készült tésztához képest, hogy alacsony a GI indexe, azaz alacsony a vércukoremelő képessége. Ez azt jelenti, hogy fogyasztása után nem emelkedik hirtelen a vércukorszint, és sokkal jobban kontroll alatt lehet tartani. Ez egyébként nem csak a cukorbetegeknek, hanem a fogyókúrázóknak is fontos, mert meggátolja az éhségrohamokat.

Ha magas a koleszterinszinted vagy tojásallergiás vagy, akkor is válaszd a durumbúzát, hiszen ez a tésztafajta teljesen tojásmentesen készül. Mégis nagyon finom.

Webáruházunkban a durumbúza termékek ide kattintva érhetők el: DURUM

Forrás: Naturgold